A válasz meglepően kézenfekvő, de azért nem árt feleleveníteni, hogyan kerülnek a repülés mesterei a levegőbe. A start nagy kérdése az, hogy az élőlény saját súlyát "ellökje" a földfelszíni gravitációtól, amihez mindenképpen erőt kell kifejtenie, ráadásul nem is akármilyet - mint azt a polgári repülőgépeknél tapasztalhattuk. Változatos technikák léteznek; a galamb például elrugaszkodik, felugrik, amihez még szárnyait is segítségül hívja, míg a fregattmadár kiterjesztett szárnyakkal egész egyszerűen futásnak ered a talaj felszínén, s amikor ehhez szárnycsapásai révén elegendő felhajtóerő képződik, rábízza magát a légáramlatokra. A repülés fizikája a levegő nyomáskülönbségén alapul, amit egy élőlény saját hasznára fordíthat, s ezt a madarak törzsfejlődésük során tökéletesre is csiszoltak az évmilliók folyamán.